A Bölcsészblog ezennel útjára indítja – tratatatam balról, bevonulás jobbról – kérészéletű Karácsony 2006 rovatát, ami jobb később mint soha alapon szerveződik, gyors téeszesítés, Szent Csillagszóró, már csak napok választanak el a zselés szalonra vetődés mámorító pillanatától… Szóval itt van mindjárt, bele kell húzni, hadd duzzadjon az angyalka puttonya, jöjjön az, ami addig belefér ezerrel.Elsőként kérjük, fogadják szeretettel kis összeállításunkat, melynek segítségével még a legbátortalanabb, legkétkedőbb, legelszántabb, legelszálltabb, egyszóval, még a „leg”-bölcsészek is megtudhatják, hogy bizony, most már végérvényesen itt a karácsony. Közszolgálunk, tessék örvendezni!
Apró, ám egyértelmű jelek a bölcsész számára arra nézve, hogy itt van mindjárt a karácsony.
1. A hó vagy esik, vagy nem. A hó már csak ilyen, hetyke egy filozófus az, istenadta, vagy épp elvette.
2. A főváros főbb útjainak fáit fénybe öltöztették: azok ott a csupasz ágakon izzók, izzósorok, hasonlók, nem pedig a biológia tréfálkozik velünk. Esténként pedig földhözragadt választ kaphatunk Kant: Mi a felvilágosodás? kérdésére.
3. A tereken, üzletekben, plázákban ugrásszerűen megnövekedő tömegbe keveredést követően ellenállhatatlan vágyat érezzünk arra, hogy szociálpszichológiai diplomával bővítsük fedélzeti arzenálunkat, e módon keresve a számos embertársunknál tapasztalt furcsa, intoleráns, lábrataposós, sőt, olykor barbár viselkedés (barbárokról lásd. még az előző bejegyzést) megértésének, majd ellenszerének lehetőségét.
4. Az üzletekben járva, bizonyos kérdések újra és újra megütik fülünket. Például minden komolyabb áruházban található legalább egy olyan személy, aki pont ott jártunkkor érdeklődik arról, hogy januárban visszaválthatja-e a kiszemelt terméket az, akinek ajándékba vásárolja.
5. Nincs megfelelő választék a bársonyzakónkhoz passzoló, horgolt sálakból, mert az élelmes nagymamák már november végén végigrabolták az ilyeneket áruló boltokat.
6. A műszaki áruházakban, a komplett házimozi-rendszerek üres polcainál kószálva, megdöbbenve tapasztaljuk, milyen sokan néznek hazánkban hangos-látványos-robbanós filmeket. Ilyenkor hálát adunk a Lumiére-fivéreknek azért, hogy csak olyan művészfilmekre izgulunk fel, amelyek még a fekete-fehér junosztokon is simán élvezhetünk, mellőzve mindenféle dolby-s surrogást.
7. Noha meglehetősen széles körben ismert tény, hogy a karácsony ünnepe lényegében pogány szokások és jelképek késő-ókori upgradelése az időközben mind népszerűbbé vált keresztény verzióra, sokan még mindig értetlenül néznek ránk, ha Saturnália-ünnepről és az azzal járó római tivornyákról rögtönzünk kiselőadást.
8. Tarisznyánkban mégsem fér el minden, egyszerre.
9. A szabadtéren megrendezett karácsonyi vásárok portékáit látva, megütközéssel tapasztaljuk, hogy az a kis apró, de jópofa csecsebecse, melyet néhány hónapja egyedi készítésű darabként, súlyos pénzekért sóztak ránk egy magát „alterosnak” hirdető üzletben, valójában fröccsöntött tömeggagyi a százforintos kategóriából.
10. Szinte minden sarkon tudunk forralt bort inni.
11. Ferde szemmel néznek ránk, ha a könyvesboltban a társadalomtudományi könyvek sora felé indulunk
És Ön? Önnél mi árulkodik? Írja meg bátran!
